A kutatás és konzultáció jegyzőkönyvezése

Laboratóriumi jegyzőkönyvek a szellemi alkotások védelmének fontos eszközei. Használhatók a "meglevő szellemi tulajdon" meghatározásához és szükség szerint vita esetén bizonyítja, hogy mely csoport volt az "első feltaláló". A magánszektoron kívül lévő legtöbb kutatócsoport azonban még mindig nem használja azokat a szükséges szigorú szabályokat, amelyek a jegyzőkönyveiket jogilag bizonyíthatóvá teszik. Egy feltalálóval való interjú ezért egy fontos alkalom a már létező tudás dokumentálására és a találmány elsőbbségi időpontjának létrehozására.
A feltalálókkal való interjúkat ezért egy laboratóriumi könyvben kell dokumentálni, amelyek követik a laboratóriumi jegyzőkönyvek szabályait:

  1. - összefűzött könyv
  2. - számozott oldalak
  3. - kutatóra vagy projektre történő hivatkozások
  4. - minden lap alja a tudós és a tanácsadó által dátumozott és aláírt.

Technológiai azonosítás

A jelen fejezet azon különböző lépéseket ismerteti, amelyek biztosítják, hogy az értékes projekteket azonosítsuk.

A kutatókkal való kapcsolatfelvétel

Sokszor a tudósok nem ismerik fel egy találmány kereskedelmi potenciálját. Ezért fontos azokkal a szervezeti egységekkel való intenzív kapcsolattartás, amely a tapasztalat szerint a legtöbb innovációs potenciállal rendelkeznek, hogy a találmányok keletkezésük után röviddel azonosítottak legyenek.

Az innovatív kutatók azonosítása

Az innovatív kutatók azonosítására egy lehetőség a szabadalmi adatbázisokban való keresés. Ez lehetővé teszi olyan kutatók megtalálását, akik a múltban már nyújtottak be szabadalmat. Ők valószínűleg a jövőben is kifejlesztenek szabadalmazható technológiákat.

Az ajánlásos módszer

Gyakran a kutatók tudják a legjobban, hogy társaik közül kik rendelkeznek potenciálisan üzletileg vonzó találmányokkal. Az egyik megbeszélés után a technológia menedzser kérheti, hogy a találmányfelmérési folyamatot az interjúalany könnyítse meg azzal, hogy érdekelt kollégát ajánl a következő interjúhoz.

A hierarchikus módszer

A szervezeti egységek vezetői megfelelő ismerettel rendelkeznek a részlegeik laboratóriumaiban felderített különböző kutatási témákról. Ez lehetővé tesz nagyszámú kutatócsoporttal való kapcsolatfelvételt interjúkon keresztül, melyeket mélyebb, minden részletre kiterjedő interjúk követnek az aktuális találmányok azonosítására. A szervezeti egységek vezetői a technológia-transzfer program sikeres szereplői is lehetnek.

Alkalmazásorientált műhelymunka

Alapkutatás kiegészítése alkalmazott kutatással

Jelenleg a magyar K+F támogatási környezet az alapkutatások támogatásától az alkalmazott kutatások támogatásának irányába tolódik. Több kutatócsoport eddig nem ismerte fel ennek a finanszírozás hiányában fellépő, lehetséges következményeit. Ezért alapkutatást végző több kiváló kutató csoport is lassan kiszorul a finanszírozásból.
Ezen fenyegetés kezelése érdekében műhelymunkákat (workshop-okat) szervezünk a kutató egységeknek, ahol az 5-12 főből álló csoport egy kreatív ötletgyűjtő ülésen határozza meg kutatásaik lehetséges alkalmazásait. Fontos annak felismerése, hogy ezen műhelyek célja nem egy kutatási csoportnak a teljesen alkalmazott kutatás irányába való terelése. Ezzel ellentétben az, hogy segítse azonosítani a kiegészítő alkalmazott kutatást, amely segíthet szükséges támogatások lehívásában, hogy a versenyképesség fenntartható legyen. Ezen workshop-ok tartalmazhatnának képzéseket a kreativitási módszerekről, például a TRIZ-ről.

A TRIZ

A TRIZ Módszertan egy viszonylag új kreativitást fejlesztő eszköz, mely G.S. Altshuller munkásságára vezethető vissza a 40-es években. Az ötvenes évek óta Oroszországban használták, és csak mostanában terjedt el széles körben Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A TRIZ eredetileg a világ szabadalmainak elemzéséből származott, amely kimutatta, hogy az elemzett összes sikeres szabadalom alapja mindössze 40 megoldás volt. A TRIZ-t ekkor olyan módszerré fejlesztették, ami a problémák megoldásán keresztül tényleges innovációt visz a tudományba és technológiába.
A TRIZ módszertan volt az első kreativitási eszköz a világon, amely egy szisztematikus eljárást tartalmaz az innovációs problémák megoldására. A legtöbb esetben a problémákat még mindig ösztönösen kísérletezés és hibázás alapján oldják meg. A TRIZ módszertan előnye az, hogy rákényszerítik a feltalálót valamennyi pszichológiai határ túllépésére, amely megakadályozhatja őt az ideális helyzet megtalálásában. Az elsődleges TRIZ posztulátum az, hogy a technológiai rendszerek nem véletlenszerűen alakulnak, hanem objektív mintáknak megfelelően.

A TRIZ szabályai a következők:

  1. - A problémák és megoldások ismétlődnek az ipar és tudomány területein.
  2. - A technikai fejlődés mintái ismétlődnek az ipar és tudomány területein.
  3. - Az innovációk a tudományos eredmények hatásait azokon a szakterületeken használták ki, amely területek kívül esnek az eredeti tudományterülettől, ahol az adott tudományos eredményt elérték.

A legtöbb esetben a feltaláló a szabadalmi irodalomról elegendő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy el tudja dönteni a találmány újdonságát. A legtöbb tudós azonban nem rendelkezik a szabadalmi irodalomról alapos ismeretekkel. Ezért fontos a szabadalmi irodalmi kutatást elvégezni, hogy az kiegészítse a kutatók ismereteit és igazolja a találmány újdonságát.

Egy alapos újdonságkutatás elengedhetetlen a sikeres szabadalmi bejelentéshez. Ez nemcsak annak meghatározásához szükséges, hogy lehetséges-e a szabadalom benyújtása, de a bejelentés fontos részét is képezi. Az elvégzett újdonságkutatás emellett csökkenti a szabadalmi ügyvivő általi szabadalmaztatási költségeket. Szabadalmi információ ezenfelül a verseny felmérésének és értékelésének gerinceként is felhasználható. A (főleg ipari) versenytársak ugyanis valószínűleg már benyújtottak hasonló szabadalmakat, amelyek a szabadalmi adatbázisban lelhetők fel. Ez lehetővé teszi azt is, hogy többet tanuljunk a versenyképes technológiák gyengeségeiről és erősségeiről.

Iparjogvédelem

A találmányok természetéből következően aránytalanul nagyobbak a megalkotásukhoz szükséges források, mint a találmányok másolásához szükségesek. Hogy érdemessé tegyük új találmányok kifejlesztését, szükséges ezek megvédése. Az üzleti titokként kezelés a szellemi tulajdon védelmének egy nyilvánvaló formája. A világ országainak kormányai megegyeztek több védelmi mechanizmus működtetésében, hogy ösztönözzék az innovációt. Az iparjogvédelem nélkülözhetetlen a technológia értékének megőrzéséhez.

Üzleti titkok

Lehetséges a bizalmas információt üzleti titokként megvédeni. Az Üzleti titok csak akkor értékes, ha a versenytársak által nem köztudottak, azaz a kereskedelmi érték egyidejűleg jelen van a titkossággal (pl. a termék eladása nem szünteti meg a titkot) és minden szükségszerű lépést megtettek a titkosság megőrzése érdekében (pl. titkossági szerződések útján).

Amikor egy új találmány jön létre, az még titkos műszaki információ (mert nem ismertetik). Ha a találmány várhatóan megfelel a szabadalmazhatósági követelményeknek, el kell dönteni, hogy a találmányt ismertetik, és mint találmány egy meghatározott időszakra (pl. 20 év) garantált védelmet élvez, vagy a találmányt nem fedik fel, és ezzel kockáztatják, hogy a találmányt valaki más felcserélve megalkotja, és azt esetleg szabadalmaztatja. Az üzleti titok a következő előnyökkel rendelkezik: olcsó, nincs regisztrációs költség, a védelem időben nem korlátozott és az üzleti titkok azonnali hatályúak.

A szabadalom

A szabadalom nyújtja az egyik legerősebb szellemi tulajdon védelmet, és egyidejűleg lehetővé teszi az ismereteknek a köz számára való hozzáférhetővé tételét. Ezért is a leggyakrabban alkalmazott eszköz a technológia értékének realizálására.

Szabadalmazhatósági követelmények

A szabadalmaknak a következő követelményeknek kell megfelelni:

  1. - a találmánynak egy szabadalmaztatható tárgynak kell lennie
  2. - a találmánynak újnak kell lennie
  3. - feltalálói tevékenységen kell alapulnia
  4. - iparilag alkalmazhatónak kell lennie
  5. - fel kell tárni világos és teljes formában a szabadalmi bejelentésben
  6. - a találmánynak egységesnek kell lennie.

Szabadalmazási határidők

0 hónap

Nemzeti szabadalom benyújtása

12 hónap

PCT eljárás megindítása

16 hónap

Nemzetközi kutatási jelentés és írott szakvélemény

18 hónap

Nemzetközi közzététel

22 hónap

Nemzetközi elővizsgálati kérelem (opcionális) benyújtási határideje

28 hónap

(Opcionális) nemzetközi elővizsgálati jelentés a szabadalmaztathatóságról

30 (31-34) hónap

A fordítás és a PCT utáni nemzeti bejelentési díjak fizetési határidői

3-8 év

Szabadalom megadása (országtól függően)

A használati mintaoltalom

A használati mintaoltalom engedélyezésének feltételei kevésbé szigorúak, mint ahogy a "feltalálói tevékenység" követelménye lejjebb húzódik meg "feltalálói lépés" fogalmaként. Általában a használati mintaoltalom engedélyezésének eljárásai gyorsabbak és egyszerűbbek a szabadalmakénál, valamint a megszerzés és fenntartási díjak is alacsonyabbak, mint a szabadalmaknál alkalmazhatók. A használati mintaoltalom lehetséges maximális időtartama rendszerint rövidebb, mint a szabadalmaké. Előfordulhat, hogy néhány országban a használati mintaoltalom a technológia meghatározott területeire korlátozódik és csak termékekre (eljárásokra nem) esetén vehető igénybe. Rendszerint a használati mintaoltalmi bejelentés vagy a megadott használati mintaoltalom származtatással átalakulhat szabályszerű szabadalmi bejelentéssé.

Egyéb iparjogvédelmi oltalmi formák

A formatervezési mintaoltalom

Kizárólagosság szerezhető egy termék díszítő vagy esztétikus jellegére a formatervezési mintaoltalmon keresztül, amelyre néhány országban "minta (design) szabadalomként" hivatkoznak.

A védjegyek

A védjegyek védelme kizárólagosságot biztosít olyan megkülönböztető megjelölések számára, amelyeket egy vállalat termékeinek a többi vállalat termékeitől való megkülönböztetésre szolgálnak.

A szerzői jog és a szomszédos jogok

Az eredeti irodalmi és művészeti alkotások a szerzői jog és a szomszédos jogok révén oltalmazhatók. A szerzői jogi védelem az alkotások széles körére alkalmazható, beleértve a számítógépes programokat.

A növényfajta oltalom

Sok országban egy új növényfajta tenyésztője "növénytermesztői jogok" formájában oltalmat szerezhet, ha a növényfajta megfelel az újdonság, a megkülönböztető jelleg, az egyneműség és állandóság követelményeinek, valamint ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Az új növényfajták védelméről szóló további információk találhatóka www.upov.int. weboldalon.

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma

A mikrochipekben és félvezető chipekben használt eredeti mikroelekrtonikai félvezető termékek topográfiájára is szerezhető oltalom. Hasonló oltalom kiterjedhet olyan végső termékekre is, amelyek megtestesítik a nyomtatott áramköri mintákat.

Technológiai transzfer stratégia

A stratégia fontossága

A technológia típusától és az elérhető forrásoktól függően különböző üzleti stratégiák lehetnek a legkedvezőbbek. A különböző stratégiák azonban olykor nem összeegyeztethetők: ha egy spin-off cég alapítását határozzák el, fontos lehet, hogy a találmányt amíg lehet, titokban tartsák. A felfedés eredményeként más, nagyobb forrásokkal rendelkező cégek dönthetnek hasonló termékek kifejlesztésének gyártásáról. Ha pedig nem hoznak létre spin-off céget, a technológiát közzé kell tenni olyan széles körben, hogy a lehetséges licenciavevőket elérje.

Egy stratégiai elemzés, amely azonosítja egy találmány teljes potenciálját és a termék kereskedelmével való lehetséges buktatókat, megkönnyíti olyan határidők felállítását is, amelyek a projektet a minél hamarabbi megvalósítás irányába terelik.

A piacelemzés

Fontos tényezők

A technológia kereskedelmi potenciáljának meghatározása érdekében szükséges a termék piacáról megfelelő ismeretekkel rendelkezni, amely ezen technológiával gyárható. A szellemi tulajdonvédelmi költségek fedezésére a terméknek egy nagy és gyorsan növekvő piacot kell megcéloznia. Az is nagy különbséget jelenthet, hogy a termék (termékcsalád) a piac mely szegmensét célozza meg. Lehetséges ugyanis, hogy a termék jellemzői csak a piac egy speciális részén való megjelenést tesznek lehetővé, amely csak egy mélyebb értékelés után derül ki, hogy elkülönül a teljes piac többi részétől.
A piacra való betörés (penetráció) egy másik fontos tényező, az új termék sorsának előrejelzéséhez. Ha a termék egy létező piacot céloz meg, ennek sikere azon erőfeszítésektől függ, amelyek szükségesek a versenyből való piaci részesedés megszerzésére. Hűségesek a fogyasztók azokhoz a márkákhoz, amit használnak vagy kipróbálják a konkurens termékeket is? Ha nincs verseny, akkor egy tervet kell készíteni termék adatainak felhasználásával a hasonló piacokra való belépés érdekében.
Fontos, hogy ismerjük a versenyt: a nagy gazdasági erőforrásokkal rendelkező versenytársak meg tudják akadályozni egy új versenytárs piacra történő belépését. Fontos továbbá, hogy tudjunk a konkurens termékekről és hogy ezek hogyan viszonyulnak egy újonnan kifejlesztett termékhez. Ezen új termék jelentősen jobb-e az áráért és a minőségéért? Tud-e az új termék versenyezni tekintetbe véve a versenytársak erőfeszítéseit stb.

A TII JB Engine program

  1. A TII JB Engine program egy olyan rendszer, amely megkönnyíti bizonyos információk megtalálását, amelyek általában nehezen fellelhetők. A TII JB Engine program növeli az információkutatás hatékonyságát, mivel segít a keresőnek, hogy a kutatáson keresztül szisztematikus gondolkodást hajtson végre.
  2. - Az információforrás kiválasztása és megjelölése, amely tartalmazza a szükséges információkat;
  3. - A kérdések lefordítása megfelelően és pontosan különböző nyelveken.

Technológia-transzfer stratégiák típusai

A licencia

Kevés kivételtől eltekintve mindenféle technológia-transzfer licenciaszerződés formájában végződik, még spin-off cég esetén is. A jelen dokumentumban a licencia alatt a hasznosítás engedélyezését kell érteni egy meglevő cég számára. A hasznosítás (ebben a szűkebb értelemben) olykor a legkedvezőbb stratégia a technológia kereskedelmére, hiszen a következő előnyei vannak:

  1. - Csökkentett költségek a termék kifejlesztésére és gyártására;
  2. - A létrehozott cégeknek teljesen kifejlesztett piaci csatornáik vannak a termék eladására;
  3. - A technológia egy járulékos fejlesztés lehet a létező szellemi tulajdontól függően;
  4. - Tapasztalt menedzsment jelentősen növeli a sikeres termék bevezetésének esélyét.

A spin-off vállalkozások

Időnként olyan döntés születik, hogy egy új céget hoznak létre, amely csak az új technológia piacosításával foglalkozik. Egy spin-off vállalkozás nagyobb sikerrel jár a következő körülmények között:

  1. - Tiszta platform technológia több ígéretes termékjelölttel (pipeline);
  2. - Egy könnyen hozzáférhető piac leginkább versenytársak nélkül;
  3. - Erős szabadalmi oltalom;
  4. - Legalább egy befektető alapítóként vesz részt a cégben;

Figyelembe kell venni, hogy a befektetők úgy gondolják, hogy 10-ből 9 új, gyorsan fejlődő technológia kudarcba fullad.

A technológia-stratégia tervezési adatlap

A piaci elemzés és a technológia felmérő adatlap következtetéseit használják egy teljes technológia-transzfer stratégia kifejlesztésére.

Megvalósítás

A technológia-transzferre egy sor szerződésen keresztül kerül sor. Ha ezen technológiát egy ipari partner által kigondolt speciális igény eredményeként fejlesztették ki, ezt aktív technológia igénynek (technology pull = technológia vonzás) nevezzük. Ha pedig egy külső partnert találnak az önállóan kifejlesztett technológiára, akkor azt aktív technológiaajánlatnak (technology push = technológiai taszítás) hívják.

A szerződések típusai

A szellemi tulajdon menedzsment szerződések sorozatából áll, melyek szabályozzák és meghatározzák a találmány sorsát. Mindenféle együttműködés esetén szükséges egy bizalmi viszony kialakítása, ahol a szerződések egy keretet adnak, amelyben a munkakapcsolatot olyan mértékben határozzák meg, amely minimálisra csökkenti a viták valószínűségét. A szerződések a gyors megoldásra is eszközöket kínálnak, ha mégis vita merülne fel. A következőkben szólunk azokról a szerződéstípusokról, amelyeket egy új vagy fejlesztett termék közös fejlesztésében érdekelt két fél egymást követően köthetnek. A The Centre for Management of Intellectual Property in Health Research and Development (MIHR) kézikönyvben találhatók olyan mintaszerződések, amelyeket az állami szektorban lévő szervezetek használnak. Az azokat követő, különböző szerződésekről szóló rövid leírások, az egészségügyi kutatás és fejlesztés szellemi tulajdon menedzselésének legjobb gyakorlati alkalmazásai kézikönyvében (Handbook of Best Practices for Management of Intellectual Property in Health Research and Development) jelent meg.

Pl. A közös kutatási szerződés

Ha az egyik fél a kutatást és fejlesztést egy meghatározott szakaszig vállalta és eldönti, hogy ezt a munkát kiterjeszti olyan további szakaszokra, amelyekhez további források szükségesek, amelyekkel ő nem rendelkezik vagy azt nem akarja megosztani, akkor egy közös kutatási szerződést fog kötni egy olyan potenciális partnerrel, akit az együttműködésre szóló felhívási eljáráson keresztül azonosítottak.

A közös kutatási szerződés széleskörűen változik olyan mértékben, amilyen mértékben a termék eredeti tulajdonosa megtartja ellenőrzését. Egy magányos feltaláló, akinek nincsenek meg a forrásai ahhoz, hogy a terméket a fejlesztés összes szakaszán keresztülvigye, nagyon kicsi ellenőrzéssel fog rendelkezni, ha egyszer egy másik hasznosító is a képbe kerül. A másik véglet esetén, amikor egy nagy cég vitte véghez a termék lényegében összes fejlesztését és a termék klinikai teszteléséhez például csak egy új dózis szükséges, akkor a cég majdnem teljes ellenőrzéssel rendelkezik a termék felett. A közös kutatási szerződés meghatározza a keresett végső termék természetét, az egyes felek szerepét a fejlesztési folyamatban, az egyes felek által befektetett forrásokat (gazdasági, személyi és intézményi), a folyamatot, amellyel a projektet megvalósítják, az átmeneti célokat (mérföldköveket) és menetrendet, valamint rendelkezéseket a sikerben vagy a kudarcban való részesedésre.

A technológia licenciaszerződés

Ez a szerződés engedélyt ad az egyik félnek, hogy a másik fél szabadalmazott eszközeit vagy know-how-ját használja. A szerződés rendelkezései meghatározzák a licencia érvényességének időtartamát, a piacokat (területet), amelyben a licenciavevő a terméket használhatja vagy eladhatja, engedélyezett-e az allicencia, az up-front és royalty licenciadíjak összegét és természetét, valamint, hogy a licenciaadónak vannak-e jogosulságai a licenciavevő által végzett bármilyen fejlesztésen. Sok más kikötés is szerepelhet a licenciaszerződésben. Ezek az egyetemek által alkalmazott leggyakoribb szerződéstípusok.

A termékértékesítési szerződés

Sok esetben a termékértékesítési szerződés megelőzi a technológia-transzfer szerződést, mert a licenciaadó és licenciavevő az új technológiával először egy tanulási fázison szeretne keresztülmenni, mielőtt a tényleges technológia-transzferre rátérnének. A termékértékesítési szerződés biztosítja a licenciavevőnek, hogy a terméket megkapja terjesztésre a licenciaadótól egy meghatározott piacon és meghatározott feltételek, köztük ár, mennyiség stb. mellett. A szerződés intézkedik a termékértékesítő számára a klinikai kísérletek elintézéséről, az engedélyező nemzeti hivatalokhoz szükséges dokumentumok benyújtásáról, és a termék értékesítési program előkészítéséről és végrehajtásáról. A termékértékesítési szerződéseket a licenciaadó gondosan kezeli, mivel egy értékes terméket ad egy másik fél birtokába. Különösen azért, mivel a licencia a licenciavevő számára biztosítja azt a jogot, hogy a szabályozó engedély megszerzésével eladja a terméket az adott piacon. Ha a licencia megszűnik vagy felmondják, akkor a licenciaadó és az új licenciavevő számára meglehetősen nehéz új engedély beszerzése az engedélyező hivataltól. Ennek kiküszöbölésének egyik útja, ha úgy rendelkeznek, hogy a licencia a licenciaadó által választott harmadik személyeknek átruházható. A termékértékesítési szerződés emellett egy hosszú távú együttműködés kiépítésének első lépcsője is lehet, ami később technológia licencia szerződésekhez és közös fejlesztési szerződésekhez vezethet.

Technológia-transzfer hálózatok

A technológia-transzfer hálózatok használhatók egyrészt az együttműködésre szóló felhívások elterjesztéséhez a technológiai ajánlatokon keresztül az azokat figyelő partnerek széles köréhez. Másrészt lehetséges az új technológiai lehetőségek azonosítása a technológiai igényeken keresztül, amelyeket a technológiai transzfer hálózatokon készítettek. Mindkét fajtáját szemlélteti a következő rész.

Innovation Relay Center (IRC)

Az IRC hálózat az Európai Bizottság által 1995-ben létrehozott partnerkereső (matching) rendszer a technológia-ajánlatokra és -igényekre. A partnerkeresés az ún. innovációs közvetítő központokon keresztül zajlik, amelyeknek célja az innovatív technológiák átadásának elősegítése az európai cégektől vagy kutató részlegekről oda-vissza. Az IRC-hálózat előmozdítja a technológia-transzfert és partneri viszonyokat főként kis- és középvállalatok között. Az IRC-k innováció támogató szolgáltatásnyújtók, amelyeket főként állami szervezetek alapítottak, ilyenek például az egyetemi technológiai központok, kereskedelmi kamarák, regionális innovációs ügynökségek vagy nemzeti innovációs ügynökségek. A legtöbb IRC konzorciumként jön létre.

Az IRC ajánlatok és igények összekapcsolása az Interneten alapuló Business Bulletin System-en (BBS = Üzleti Közlöny Rendszer) keresztül történik, úgy, hogy a technológia-ajánlatokat és -igényeket Európán át is gyorsan közlik. A kötelező információs mintákat tartalmazó rendszer biztosítja, hogy az összes szükséges adat rendelkezésre álljon annak érdekében, hogy elősegítse a technológia ésszerű értékelését. A rendszer azt is biztosítja, hogy csak a jelentős szervezeteket keressék fel, amikor partnerek és/vagy technológiák után keresnek.

A IRC központok Magyarországon a BMGE Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) és a Puskás Tivadar Alapítvány Nemzetközi Technológia Intézet. További információk találhatók a http://irc.cordis.lu/whoswho weboldalon. A jelentkezések a célzott üzleti közlönyök megszerzésére benyújthatók a http://irc.info.omikk.bme.hu/amtreg.htm weboldalon.

 

Copyright © 2008, medipolisz.pte.hu